A ’95-ös korosztály Japánban szerepel nemzetközi tornán, honlapunk pedig Berecz Zsombor segítségével nyújt folyamatos tájékoztatást az eseményekről.
Megtudhatják, mi történt az első két mérkőzésen, s számos egyéb érdekességet is olvashatnak.

“Július 9-én összegyűlt a válogatott egy hotelben, nem messze a Fradi-pályától és 10-én indultunk útnak Japánba egy 24 órás repülőútra, ami nagyon sok energiát kivett mindenkiből. Az időeltolódást nagyon nehéz volt megszokni, hajnali 3-4 óra magasságában szinte mindenki már felkelt és csak nagyon nehezen tudott visszaaludni, de úgy érzem mostanra teljese megszoktuk és nem hátráltat minket a teljesítményünkben. Itt Japánban edzettünk kettőt – csütörtökön és pénteken – majd szombaton elkezdődött a torna. A házigazdák ellen 4-3-3-as felállásban kezdtük a mérkőzést. Hrabina Alex állt a kapuban; Baksa Dénes, Asztalos Dávid, Kovács Tamás és Borkai Ádám alkotta a védelmi négyest; előttük a Németh Márió-Nagy Dominik-Berecz Zsombor összetételű középpálya szerepelt; míg elöl bal szélen Varga Szabolcs, a szobatársam, jobb oldalt Farkas Zoltán és csatárként pedig Bobál Gergely kapott lehetőséget.
Nagyon nehéz mérkőzés volt, hiszen vannak a keretben, akik még el sem kezdték a felkészülést és kétszer 45 percet játszottunk. De ennek ellenére szerintem mindent megtettünk a győzelemért, egymásért hajtottunk, ám sajnos igy is lefociztak minket. Amit mindenképp meg kell említeni: az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a japánok a bajnokság kellős közepén tartanak.

A mérkőzés jó iramban zajlott, s a kiegyenlített kezdet után a japán válogatott szerezte meg a vezetést az első félidőben, majd rá nem sokkal egyenlíteni tudtunk a gólommal. Utána pedig a kiegyensúlyozott mérkőzésen egyik csapat sem tudott igazán a másik fölé kerekedni, ám sajnálatos módon a második félidő vége felé megkaptuk a második gólt, és ezután már kinyíltunk, küzdöttünk, támadtunk az egyenlítésért, de sajnos a házigazdák kihasználták a fellazuló védekezésünk által nekik nyújtott teret, sorra jöttek a kontrák és betaláltak kétszer is.”
A bemutatkozás tehát nem sikerült a legjobban, ám a srácok igyekeztek Mexikó ellen kiköszörülni a csorbát. A játék itt már valóban sokkal jobban, gördülékenyebben ment, ám ez a végeredményben sajnos nem mutatkozott meg.

“A mai, Mexikó elleni meccsen is a 4-3-3-as felállásnál maradtunk, de néhány személyi csere volt a tegnapi kezdőcsapathoz képest. A kapuban Dániel Csaba kapott lehetőséget, a védelem Baksa Dénes-Asztalos Dávid-Dékány Péter-Nagy Dominik összetételben szerepelt. A középpályán ezúttal Mervó Bence, Kalmár Zsolt és Medgyes Zoltán kapott lehetőséget, míg a támadóhármast Popgeorgiev Pantelisz, Farkas Zoltán és Tóth László alkotta.
Úgy gondolom,  az első húsz percben nem nagyon találtuk magunkat, nem tudtuk birtokolni a labdát és játszani a saját játékunkat. Utána viszont már kezdtünk belejönni és egyre inkább felvettük a játék ritmusát, de sajnos még az első félidőben kaptunk egy gólt, ami kicsit visszavetett minket. A második játékrészben viszont már egészen szépen játszottunk, ziccereket alakítottunk ki – nagy részüket sajnos nem tudtuk kihasználni –  és rúgtunk egy gólt, ami Tóth László nevéhez fűződik. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a játékvezető nagyon rosszul vezette a meccset, rengeteg hibát követett el partjelzőivel egyetemben, általában a mi kárunkra – emiatt is kaptuk a harmadik gólt. Egyébként ettől eltekintve úgy gondolom, hogy ilyen állapotban, idény eleji formában is amilyenben voltunk, elverhettük volna Mexikót, ám sajnos ma tényleg nem sok minden jött össze és a végére úgy érzem, el is fáradtunk. A további mérkőzéseken is igyekszünk minél jobban s az eddigieknél eredményesebben szerepelni; természetesen kikapni sosem jó érzés, még akkor sem, ha ezen a tornán nem feltétlenül az eredmény az elsődleges, éppen ezért mindent meg fogunk tenni, hogy az első két meccs vereségét követően a torna lezárása és a búcsúnk Japántól szebbre sikerüljön.

A torna további eseményeiről és a magyar válogatott mérkőzéseiről természetesen be fogunk számolni.