Telki Kupa: U17-es válogatottunk holnap kezd

Az egykori Aranykalász-kupa utódjának tekinthető Telki Kupa küzdelmei szerdától vasárnapig tartanak, s a magyar U17-es válogatottnak is szoríthatnak a kilátogató drukkerek.

Pisont István az előző évben is az U17-eseket vitte, tehát csapatával nem lépett feljebb egy korosztályt, hanem az eggyel fiatalabbak, a ’96-osok irányítását bízták rá. Csapata szerdán a máltaiakkal, pénteken Izraellel játszik, majd a vasárnapi helyosztón a cseh, horvát, szerb trió valamelyike ellen lép pályára. Ezen korosztály számára jó erőpróba és remek felkészülés a Telki Kupa az őszi korosztályos Eb-selejtező előtt: október 18-tól  Liechtenstein, Albánia és Olaszország lesznek az ellenfeleink a hazai rendezésű selejtezőn.

A magyar U17-es válogatott kerete:

Kapusok:

Ordasi Gergely (Ferencváros)
Ivancsics Alex (PMFC)

Védők:

Talabér Attila (MTK)
Bedi Noel (Illés Akadémia)
Kecskés Ákos (Atalanta)
Nagy Ádám (Győri ETO)
Csicsek Levente (DVSC)
Spandler Csaba (Puskás Akadémia)
Milkó Dániel (Illés Akadémia)

Középpályások:

Gazdag Dániel (Honvéd-MFA)
Vida Máté (Vasas)
Lenzsér Bence (Győri ETO)
Rácz Barnabás (Illés Akadémia)
Szántó Tamás (Rapid Wien)
Zsótér Donát (Puskás Akadémia)
Koszta Márk (Honvéd-MFA)
Csima Rajmund (Stuttgarter Kickers)

Támadók:

Bölcsföldi Milán (Illés Akadémia)
Sejben Viktor (Videoton)
Mayer Milán (Győr)
Németh Erik (Puskás Akadémia)
Icsó Zsolt (DVTK)
Grabant Bence (Illés Akadémia)

A 23 meghívott játékosból azonban a kupán csak 18 szerepelhet, tehát a keret tagjai még nem vehetik biztosra válogatottbeli pályára lépésüket.

A torna alakulásáról és a magyar csapat eredményeiről folyamatosan beszámolunk!

Szlovákiában az U16-os válogatott és a Vasas

Az 1997-es korosztályú nemzeti csapat Zsolnán szerepel egy hatcsapatos, U17-es korosztályra kiírt nemzetközi tornán – tehát egy évvel idősebbek ellen kell bizonyítani.
A Szepessy László vezette válogatott a csoportban a Slavia Praha és a Bielsko Biala együttesével mérkőzik meg, majd a vasárnapi helyosztókra a másik hármasból, a Zilina-Domzale-Vasas trióból kap ellenfelet.
A csapat az alábbi kerettel vágott neki a megmérettetésnek:

Kapusok:
Boros Renátó (Puskás Akadémia)
Major Barnabás (Vasas SC)

Védők:
Katona Máté (MTK Budapest)
Haris Attila (FTC)
Surányi Ernő (Honvéd-MFA)
Lipcsei Ádám (Nyírsuli)
Fehér Imre (Honvéd-MFA)
Nyúl Krisztián (MTK Budapest)
Pávkovics Bence (MTK Budapest)
Fék Zsolt (Honvéd-MFA)

Középpályások:
Sallai Roland (Puskás Ferenc Akadémia)
Korozmán Kevin (MTK Budapest)
Sárossy Dániel (Győri ETO)

Támadók:
Szűcs Kristóf (Honvéd-MFA)
Göblyös Krisztián (MTK Budapest)
Oláh Ádám (Balassagyarmat)
Csala Csaba (Honvéd-MFA)
Pendl Alexander (Honvéd-MFA)

A srácok első mérkőzésüket már le is játszották ma, a Slavia Prahával küzdöttek.
A mieink a következő összeállításban szerepeltek:
Boros Renátó – Nyúl Krisztián, Lipcsei Ádám, Fehér Imre, Katona Máté – Korozmán Kevin, Haris Attila (Fék Zsolt, 43.), Szűcs Kristóf – Pendl Alexander (Göblyös Krisztián, 33.), Oláh Ádám (Sárossy Dániel, 59.), Szűcs Kristóf (Csala Csaba, 28.).
Az első játékrészben nem esett gól, a harmincperces félidőben zömmel mezőnyjáték zajlott. Szünet után fokozatosan vette át az irányítást az idősebb, fizikailag tehát erősebb ellenfél, ám mégis a magyar csapat szerezte a találkozó első gólját: Oláh Ádám talált be egy szöglet után. Ám a vezető találatot követően egyre nagyobb nyomás nehezedett a magyar kapura, s sajnos nem sikerült kihúzni kapott gól nélkül, a Slavia ki tudott egyenlíteni, azonban fordítaniuk nem sikerült. Tehát 1-1-es végeredménnyel zárult a találkozó, így – a kiírás értelmében – 5-5 büntetőrúgás következett, ebben a Slavia bizonyult jobbnak: egyszer sem hibáztak, így ebben az összevetésben 5-4-re nyertek.
Holnap lehet javítani a Bielsko Biala ellen.

Harmadszorra sem sikerült győzni

A Japánban szereplő U17-es válogatott első két találkozóját elveszítette, és a fiúk arra készültek, hogy a torna záró fordulójában elégtételt vesznek az eddigi sikertelenségért, és legyőzik a nigatai tartományi válogatottat. Hiába a fogadkozás, sajnos nem jött össze: az ellenfelek mellett az időeltolódással is küzdő, gyakorlatilag egy hónap pihenő után összesen három edzéssel készülő magyar csapat gólzáporos mérkőzésen alulmaradt a helyiekkel szemben.
A mérkőzés eseményeinek felidézésében ezúttal is Berecz Zsombor volt a segítségünkre.

“A kezdőcsapat ezúttal a Hrabina Alex – Mervó Bence, Asztalos Dávid, Kovács Tamás, Borkai Ádám – Németh Márió, Berecz Zsombor, Kalmár Zsolt – Farkas Zoltán, Bobál Gergely, Varga Szabolcs összeállítású tizenegy volt. A mérkőzés folyamán engeteg helyzetet dolgoztunk ki, amik kihasználatlanul maradtak, míg az ellenfelünk gyakorlatilag minden lehetőségét gólra váltotta… Úgy gondolom, hogy méltó partnerei voltunk ennek a csapatnak és simán megnyerhettük volna a mérkőzést. A góljainkat Farkas Zoltán, Varga Szabolcs és a csereként beálló Tóth László szerezte. Nagyon sajnálom, hogy a meccs tíz perc után befejeződött számomra sérülés miatt, így csak kívülről tudtam figyelni a többieket. Remélem, hogy mihamarabb fel tudok épülni és teljes értékű munkát végezhetek a klubomban a felkészülés alatt.
A métkőzéshez tartozik még, hogy a negyvenkétezer fő befogadására alkalmas városi stadionban rendezték, melyben a 2002-es világbajnokság egyes mérkőzéseit is játszották.”

Összességében az egész tornáról azt mondhatom, hogy nagyon jól szervezett megmérettetés volt, kifogástalan körülményekkel. Az ellenfelek is erősek voltak, ráadásul ők többségében a bajnokság közepén tartanak, így ennyi előnyük volt velünk szemben – ám ennek ellenére azt mondom, kicsivel több szerencsével és jobb helyzetkihasználással akár sokkal előkelőbb helyen is végezhettünk volna és győztes mérkőzések után térhetnénk haza. De ez alkalommal nem elsődlegesen az eredmény volt a lényeg, hanem hogy nemzetközi tapasztalatokat szerezzünk és az a néhány játékos, aki korábban kevésbé, most viszont ott volt a keretben, teljesen beilleszkedhessen, megismerjük egymás játékát, hogy az igazi tétre menő összecsapásokon bárkiből álljon is a válogatott, ne lehessen kétséges: az a csapat akárki ellen győzelemre tör és reális eséllyel teszi!”

A magyar csapat már úton van Magyarországra, ma este hét órakor száll le a gépük Budapesten.

Japánból jelentjük: vereség az első két mérkőzésen

A ’95-ös korosztály Japánban szerepel nemzetközi tornán, honlapunk pedig Berecz Zsombor segítségével nyújt folyamatos tájékoztatást az eseményekről.
Megtudhatják, mi történt az első két mérkőzésen, s számos egyéb érdekességet is olvashatnak.

“Július 9-én összegyűlt a válogatott egy hotelben, nem messze a Fradi-pályától és 10-én indultunk útnak Japánba egy 24 órás repülőútra, ami nagyon sok energiát kivett mindenkiből. Az időeltolódást nagyon nehéz volt megszokni, hajnali 3-4 óra magasságában szinte mindenki már felkelt és csak nagyon nehezen tudott visszaaludni, de úgy érzem mostanra teljese megszoktuk és nem hátráltat minket a teljesítményünkben. Itt Japánban edzettünk kettőt – csütörtökön és pénteken – majd szombaton elkezdődött a torna. A házigazdák ellen 4-3-3-as felállásban kezdtük a mérkőzést. Hrabina Alex állt a kapuban; Baksa Dénes, Asztalos Dávid, Kovács Tamás és Borkai Ádám alkotta a védelmi négyest; előttük a Németh Márió-Nagy Dominik-Berecz Zsombor összetételű középpálya szerepelt; míg elöl bal szélen Varga Szabolcs, a szobatársam, jobb oldalt Farkas Zoltán és csatárként pedig Bobál Gergely kapott lehetőséget.
Nagyon nehéz mérkőzés volt, hiszen vannak a keretben, akik még el sem kezdték a felkészülést és kétszer 45 percet játszottunk. De ennek ellenére szerintem mindent megtettünk a győzelemért, egymásért hajtottunk, ám sajnos igy is lefociztak minket. Amit mindenképp meg kell említeni: az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a japánok a bajnokság kellős közepén tartanak.

A mérkőzés jó iramban zajlott, s a kiegyenlített kezdet után a japán válogatott szerezte meg a vezetést az első félidőben, majd rá nem sokkal egyenlíteni tudtunk a gólommal. Utána pedig a kiegyensúlyozott mérkőzésen egyik csapat sem tudott igazán a másik fölé kerekedni, ám sajnálatos módon a második félidő vége felé megkaptuk a második gólt, és ezután már kinyíltunk, küzdöttünk, támadtunk az egyenlítésért, de sajnos a házigazdák kihasználták a fellazuló védekezésünk által nekik nyújtott teret, sorra jöttek a kontrák és betaláltak kétszer is.”
A bemutatkozás tehát nem sikerült a legjobban, ám a srácok igyekeztek Mexikó ellen kiköszörülni a csorbát. A játék itt már valóban sokkal jobban, gördülékenyebben ment, ám ez a végeredményben sajnos nem mutatkozott meg.

“A mai, Mexikó elleni meccsen is a 4-3-3-as felállásnál maradtunk, de néhány személyi csere volt a tegnapi kezdőcsapathoz képest. A kapuban Dániel Csaba kapott lehetőséget, a védelem Baksa Dénes-Asztalos Dávid-Dékány Péter-Nagy Dominik összetételben szerepelt. A középpályán ezúttal Mervó Bence, Kalmár Zsolt és Medgyes Zoltán kapott lehetőséget, míg a támadóhármast Popgeorgiev Pantelisz, Farkas Zoltán és Tóth László alkotta.
Úgy gondolom,  az első húsz percben nem nagyon találtuk magunkat, nem tudtuk birtokolni a labdát és játszani a saját játékunkat. Utána viszont már kezdtünk belejönni és egyre inkább felvettük a játék ritmusát, de sajnos még az első félidőben kaptunk egy gólt, ami kicsit visszavetett minket. A második játékrészben viszont már egészen szépen játszottunk, ziccereket alakítottunk ki – nagy részüket sajnos nem tudtuk kihasználni –  és rúgtunk egy gólt, ami Tóth László nevéhez fűződik. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a játékvezető nagyon rosszul vezette a meccset, rengeteg hibát követett el partjelzőivel egyetemben, általában a mi kárunkra – emiatt is kaptuk a harmadik gólt. Egyébként ettől eltekintve úgy gondolom, hogy ilyen állapotban, idény eleji formában is amilyenben voltunk, elverhettük volna Mexikót, ám sajnos ma tényleg nem sok minden jött össze és a végére úgy érzem, el is fáradtunk. A további mérkőzéseken is igyekszünk minél jobban s az eddigieknél eredményesebben szerepelni; természetesen kikapni sosem jó érzés, még akkor sem, ha ezen a tornán nem feltétlenül az eredmény az elsődleges, éppen ezért mindent meg fogunk tenni, hogy az első két meccs vereségét követően a torna lezárása és a búcsúnk Japántól szebbre sikerüljön. ”

A torna további eseményeiről és a magyar válogatott mérkőzéseiről természetesen be fogunk számolni.

Japánban szerepel a 95-ös válogatott

Japánban szerepel nemzetközi tornán a ’95-ös válogatott – még utoljára U17-esként.
A keret tagjai, Pisont István szövetségi kapitánnyal kedden indultak útnak és helyi idő szerint szerda délelőtt értek a felkelő Nap országába. Ma és holnap edzenek a játékosok, szombaton pedig kezdetét veszi a nigatai torna, melynek első napján Japán, míg másnap Mexikó korosztályos együttese vár a mieinkre, hétfőn pedig a niigatai tartományi együttessel mérkőzik meg a gárda. A csapatban ezúttal nem lesznek ott a külföldön szereplő futballisták, ők ezúttal klubjuknál maradtak és készülnek az új szezonra.

A mieink kerete a tornára:

Hrabina Alex (Nyírsuli)
Dániel Csaba (FTC)

Baksa Dénes (Puskás-Akadémia)
Asztalos Dávid (MTK Budapest)
Kovács Tamás (Illés Akadémia)
Dékány Péter (Honvéd-MFA)
Borkai Ádám (Győri ETO)

Németh Márió (Illés Akadémia)
Mervó Bence (Győri ETO)
Medgyes Zoltán (Illés Akadémia)
Berecz Zsombor (Vasas)
Nagy Dominik (PMFC)
Kalmár Zsolt (Győri ETO)

Tóth László (Puskás-Akadémia)
Bobál Gergely (Honvéd-MFA)
Farkas Zoltán (Győri ETO)
Varga Szabolcs (Vasas)
Popgeorgiev Pantelis (FTC)

A válogatott eredményeiről folyamatosan beszámolunk.

EXKLUZÍV INTERJÚ – Vida Kristopher

• Sokan a korosztály egyik legnagyobb tehetségének tartanak – joggal -, de hogyan kezdődött a pályafutásod? Mikor ‘estél szerelembe’ a focival?
• Hát az már nagyon régen volt, ha jól emlékszem olyan három és fél éves lehettem amikor elkezdtem focizni! de sokan mondják hogy “már labdával születtem”. Mindig is imádtam focizni, edzésekre járni.
• A Vasasban váltál ismert, elismert játékossá, mi volt az oka, hogy 2009 nyarán mégis váltottál és a Honvédhoz igazoltál?
• Sosem voltam 2 évnél tovább  ugyanabban a klubban, mindig előrébb vágytam, mindig a kihívásokat kerestem, és mivel a Honvéd akkoriban megkeresett és meg akartak szerezni, úgy döntöttem átigazolok, mert ezt jobbnak ítéltem magamnak (ami be is jött).  Minden csapatom más volt, mindenhol tanultam valamit és mindegyik csapat jelentősen részt vett abban, hogy most itt tartok! Köszönöm nekik! És Hollandiába kerülve, az itteni módszereket megismerve ismét tudatosult bennem, amiben korábban is biztos voltam: a magyarországi akadémiák igenis versenyképesek, korszerűek, úgy érzem mind a Vasasnál mind a Honvédnál megkaptam a megfelelő képzést!
• Amikor még itthon játszottál, az U16-os és U18-as korosztály számára nem volt kiemelt bajnokság (ez azóta megváltozott), így a másodosztályban, egy évvel idősebbek ellen szerepeltetek – ám ez gyakran nem volt jelentős erőpróba, hiszen az akadémiai csapatok sokszor “megszórták” a riválisokat.Mi a véleményed, szolgálta-e a fejlődést ez a lebonyolítási mód és a sokszor öt-tízgólos győzelmek?
• Szerintem az erős csapatoknak nem kéne ilyen ellenfelek ellen játszani, akiknek 9-10 gólt tudnak rúgni! Mert ettől egyáltalán nem fejlődünk. Véleményem szerint olyan bajnokságot kellene indítani, amelyben akár kevesebb, de a legjobb csapatok játszanának egymás ellen! A mostani rendszer, melyben az U16-os és U18-as bajnokság is ‘kiemeltté’ vált, egy jó lépés ezen az úton, de véleményem szerint nem a felnőtt csapat szereplésétől kellene függővé tenni az indulást, hanem mint az U19-es korosztály esetében az adott csapat mutatott játéka és elért eredményeitől. (jó példa a lebonyolítás hátulütőire a Vasas 95-ös korosztálya, mely a felnőtt csapat kiesése miatt nem indulhat vélhetően az U18-as kiemelt bajnokságban, pedig ahhoz kétség sem fér, játéktudás alapján bőven ott lenne a helyük – a szerk.)
• Itthon évről évre valóban kiemelkedően teljesítettél, de hogy került képbe a Twente?
• Ez az egész októberben kezdődött, amikor volt egy válogatott edzőmérkőzés és ott látott meg a Twente megfigyelője, Szekér István. Utána felvettük egymással és a csapattal a kapcsolatot, majd ezek után sikerült kimennem egy hétre próbajátékra, ami pozitívan zárult és nyártól vártak vissza! Innentől már csak a papírmunka volt hátra a két klub között. Majd júniusban, mikor épp Balatonon nyaraltam, jött a jó hír hogy az FC Twente játékosa lettem.
• Látsz-e jelentős különbséget a hollandiai és a magyar viszonyok között, akár a mindennapokban, akár a pályán?
• Sokkal felszabadultabbnak, függetlenebbnek érzem a mindennapokat. Én kint egy vendég családnál élek, szóval nem kollégiumi rendszerben, így a hangulat is teljesen más, tényleg mint egy igazi család. A foci is másabb, mikor kimentem eléggé meglepett, hogy az itthoni 10-12 edzés után kint csak ez heti 5-6 tréningünk van. Sokkal frissebb vagyok ezáltal, viszont ugyanazt a képzést megkapom amit itthon is! Edzéseken rendkívül magas a tempó és hihetetlenül sok a labdatartás. A mérkőzésekről is elmondható ez, rettenetes iram van, nem lehet megállni a pályán egy pillanatra sem.
• Mesélj egy kicsit a bajnokságról, és a csapatról amelyikben játszol! Hogy megy a játék?
• A 2011-2012es szezonban a B1-ben játszottam (U17-nek felel meg Magyarországon). A 2012-2013as szezont pedig az A1-ben kezdem meg (U19).
  A bajnokság az Eredivisie, a holland elsőosztályban játszunk, Ajax, Psv, Feyenoord, AZ, és a többi… A játék úgy érzem nagyon jól ment, játszottam minden meccsen kezdőként, gólpasszokkal is jól állok, adtam legalább tizenötöt. Talán egy kicsit az volt furcsa, hogy nem jött az a mennyiségű gól amit szerettem volna és megszoktam, de ebben az évben ezt is bepótolom! És különben is: az első a csapat sikere!
• Mit tartasz legfőbb erényeidnek, amelyekben a holland mezőnyből is kiemelkedhetsz?
• Az erényeim a gyorsaságom, robbanékonyságom, valamint nagyon tudok koncentrálni, a beadásaimat is nagyon szeretik a csatárok a csapatban, és mindig az utolsó sípszóig végighajtom a meccset! Fejlődni kell mindenképp a fejelésben és a passzok pontosságában, és még többet kell a kapura veszélyesnek lennem, ahogy az itthon jellemző is volt rám!
• Megkerülhetetlen kérdés: hogyan élted meg az idei U17-es Eb-t és a sajnálatos kiesést?
• Engem ez az idei Eb nagyon megviselt, mert az a véleményem, hogy ott lehettünk volna akár az első négyben is, ha ez a baki nem történik meg az elitkörben. A következő Eb-ken, vébéken azon leszünk, hogy akár még egy ilyen hiba is jöhet, akkor is mi fogunk kijutni, és bizonyítunk mindenkinek a döntőkön is. Nagyon erősnek tartom a 95-ös magyar válogatottat, a jövőben sok szép sikert érhet még el ez a csapat!
• Hosszú távra tervezel a Twenténél, vagy esetleg – ha jön egy jó ajánlat – elképzelhető, hogy elgondolkoznál a váltáson?
• 2014 nyaráig szól a szerződésem, az elsődleges célom, hogy a Twente felnőtt csapatába bekerüljek , de ha jelentkezne egy másik, nevesebb klub, nem biztos hogy elutasítanám!

Novothny Soma: Ez egy sokkal profibb közeg

Már nagyon korán bedobták a mély vízbe – sőt, végig szinte csak ott ‘úsztatták’, de Novothny Soma kiállta a próbát. Évek óta idősebbek ellen játszik, ám ez az eredményességi mutatóin cseppet sem rontott. Az őszi szezonban a felnőtt NB II-ben szerepelt, és a fél szezon alatt szerzett 9 góljával a bajnokság végén 10. lett a góllövőlistán – pedig a többieknek kétszer annyi meccsük volt, hogy betaláljanak.
Ám ő nem maradt, télen új kihívás várta, fél évre kölcsönvette őt a Napoli.
A veszprémi fiatalemberrel beszélgetünk most, kezdetekről, az olaszországi edzőközpontról és sok minden másról.

• Mesélj egy kicsit a veszprémi bázisról, amely ugyan a nyilvánosság előtt ritkán kerül szóba, mégis olyan játékosok kerültek ki innen, mint – szigorúan betűrendben – Lang Ádám, Meiczinger Bence vagy épp te. Mi a titok?
• Nagyon szerettem már kiskorom óta az edzésekre járni, sok tornán vettünk részt. Aki igényelte annak volt lehetősége egyéni képzésekre, a tréningek végén gyakran kint maradtunk a pályán játszani, kapura lőni. Mindig jó hangulatúak voltak a tréningek. Titok viszont szerintem nincs, mindössze szakmailag felkészült edzők és tehetséges gyerekek kellenek hozzá, hogy a veszprémi nevelőmunka újabb eredményeket hozzon.
• Nagyon gyakran idősebb korosztályban játszottál. Mennyire volt nehéz beilleszkedni és megszokni a játék ritmusát?
• Minden korosztályváltásnál voltak eleinte problémák, a teljesítményemmel kellett bizonyítanom, hogy ott a helyem – de ez így a normális. Szerencsére minden esetben sikerült és miután eredményes voltam, könnyebben fogadott be a csapat. Természetesen sokan köszönhetek annak, hogy a veszprémi klubnál mindenkinek lehetősége van az idősebbek között pályára lépni, így már nagyon hamar belekóstolhattam az U19-es vagy épp a felnőtt foci légkörébe.
• Mit tartasz saját legnagyobb erényeidnek, amikről úgy gondolod, hogy átlag felettiek?
• Jó fizikumom van, ha nálam van a labda, ahhoz nehezen fér hozzá az ellenfél. Érzem a kaput.
• Térjünk át Olaszországra, közelebbről a Napolira. Vannak-e jelentős körülmények az itthoni és a kinti edzésmódszerek, hozzáállás, vagy bármi ilyesmi tekintetében?
• Az öltözői hülyéskedés ugyanúgy megvan, mint itthon, tehát a jó hangulat nem hiányzik – ám abban a pillanatban, amint a pályára lépünk, ennek vége. Már a bemelegítő cicázás is kőkemény harc. Mivel a csapat mellett többen dolgoznak, így nincs egy pillanat megállás sem, mert amíg az egyik gyakorlatot végezzük, a pálya másik felén épül a következő állomás. Intenzívebbek tehát az edzések és szinte nincs semmilyen üresjárat.
  Az edzőközpontban 3 füves pálya található. Itt csak a Primavera és az első csapat készül. Természetesen az olasz bajnokikon használt labdával edzünk, minden felszerelést kapunk. Az edzésekre autóval visznek a hotelből, ahol lakom. Valamint azt emelném még ki, hogy minden mennyire precízen meg van szervezve, elő van készítve. Fontos apróság még, hogy a mérkőzések előtt közös ebéd van, a távoli meccsekre egy nappal előbb elutazunk.
  
  
• Mesélj egy kicsit a Primavera bajnokságról!
• A Primavera bajnokság a közvetlen utánpótlást jelenti. A mérkőzések irama nagyon kemény, 20 évesek a legidősebbek, 17 a legfiatalabbak. Minden első- és másodosztályú klub ebben a bajnokságban indítja azt a csapatát, amelyikből kikerülhetnek a felnőtt csapat későbbi – 1-2 éven belüli – játékosai. Külön megtiszteltetés számomra, hogy a 9-es mezt kaptam, ami egyben hatalmas felelősség is, hiszen ezzel a számmal a hátadon egy pillanatra sem lankadhatsz és folyamatosan gólokkal kell bizonyítanod.
• Annak idején hogyan került szóba a neved a nápolyiaknál? Mikor hívtad fel magadra a figyelmüket?
• Ez a történet akkor derült ki, amikor már hónapok óta itt voltam. Két évvel korábban, a magyar-szlovák korosztályos eb-selejtezőn egy szlovák fiút figyelt a Napoli szakembere, majd meglátott engem, a teljesítményemmel meggyőzhettem, mert és attól kezdve figyelemmel kísérte a pályafutásomat (válogatott és bajnoki meccseket egyaránt). Ezután döntöttek úgy, hogy fél évre leigazolnak.
• És most hogy látod az esélyeidet a maradásra? Véleményed szerint a Napoli élni fog opciós jogával?
• Egyelőre nem tudunk konkrétumot, de minden jel arra mutat, hogy a Napoli szeretné, hogy maradjak.