- Újpesten kezdted a pályafutásod, mi volt az oka, hogy 2008 nyarán váltottál és Szombathelyre igazoltál?
- Úgy láttam , hogy nagyobb lehetőség van a kiugrásra Szombathelyen egy akadémián, mint Újpesten. Több edzés, szállás, ellátás, és a többi. És úgy gondolom, hogy jól döntöttem akkor és megérte.
- Sikeres éveket töltöttél a Haladásnál, de mikor vetődött fel először külföldi lehetőség?
- Igen, én is úgy érzem, hogy jól szerepeltem a Haladásnál, rengeteg élmény köt oda, rengeteg tapasztalatot szereztem ott emberileg és játékosként egyaránt. Ott lettem válogatott játékos nagyon sokat köszönhetek az akadémiának, és a válogatotton keresztül jött a külföldi lehetőség is.
- Hogyan, mikor keltetted fel a Milan érdeklődését? Milyen lépései voltak, míg végül odaigazoltál?
Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy a Milan akar szerződtetni? - Az U16-os válogatottal voltunk edzőtáborozni Svájcban. Mint az később kiderült, a játékosmegfigyelők az én emberemet figyelték ,több neves klub meg akarta szerezni, de végül értem jött ajánlat. Először el se hittem a hírt, akkor egy álmom vált valóra.
- Látsz-e jelentős különbséget az itthoni és az olasz edzésmódszerek, meccsek, vagy bármi más tekintetében? Mit volt a legnehezebb megszokni?
- Nyilván sokkal nagyobb az iram, mint itthon . Ezt az elején már meg tudtam szokni, igazából nem akadtak gondjaim, fejben kellett nagyon erősen ott lennem, mert itt kint minden edzés maximális intenzítással megy egész végig, úgy, ahogy a meccsek is . Nagyon odafigyelnek a technikai kivitelezésre, hogyan oldják meg az adott szituációt, játékhelyzetet a játékosok.
- A Milannál melyik csapatban szerepelsz? A Primaverában, vagy utánpótlásgárdában? Mesélj egy kicsit a csapatról, a bajnokságról ahol játszotok!
- Egy éve vagyok már kint, eddig az U17-es bajnokságban szerepeltem, ami az utolsó utánpótláscsapatnak számított. Innen feljebb már csak a Milan második kerete, azaz a Primavera van és az A keret. Az volt a célom, hogy jövőre a Primavera csapatban szerepelhessek és ott is tudjak maradni, ahol szem előtt vagyok a felnőtt csapatnál, ez hála Istennek sikerült, ugyanis 22-étől már Primavera kerettag vagyok!
- Meddig szól a szerződésed a piros-feketéknél?
- Három évre írtam alá, tehát még van 2 évem a szerződés végéig.
- Nem tartasz-e attól, hogy számos, fiatalon sztárcsapathoz igazoló magyar labdarúgó után számodra sem következik be a nagy áttörés? (Németh K., Simon A., Filkor, és még sorolhatnánk)
- Nem szoktam ezen a kérdésen gondolkodni ! Egy percig sem fordul meg a fejemben, hogy mi van, ha nem sikerül. Nekem az a célom, hogy odakerüljek a felnőtt csapathoz, bárki bármit mondhat rólam, le is írhatnak előre én akkor is oda fogok kerülni!
- Milyen poszton számítanak rád leginkább a Milannál?
- Bal oldali védő vagyok, de a középpálya szélén is jól érzem magam, szerepeltem már mindkét poszton több alkalommal is.
- Stabil válogatott játékosnak mondhatod magad, nemrég a két évvel idősebb korosztállyal vehettél részt az elitkörben, ahol nem sikerült kiharcolni a továbbjutást. Hogyan értékeled azokat a meccseket, illetve az U17-esekkel való sajnálatos kiesést?
- Jó tapasztalatszerzés volt, örültem, hogy kipróbálhattam magam az U19-es válogatottban. Nagyon nagy megtiszteltetés volt, hogy bekerülhettem a keretbe és számítottak rám . Az U17 -el való szereplésem egyénileg számomra nem sikerült valami fényesen, nem játszottam jól, de örültem, hogy oda tudtunk volna kerülni a csapattal, ha nincs az a sajnálatos és dühítő baki.
- Mennyire szoktad meg az olasz életstílust, életritmust? Okozott-e bármi nehézséget?
- A nyelvel voltak nehézségeim az elején. Nulla olasz nyelvtudással mentem ki, de szerencsére mára már egész jól megértetem magam. Nagyon jól érzem kint magam, semmi gondom nincs.
- Hogy látod saját helyzeted, hova/meddig juthatsz el hosszú távon?
- A cél a felnőtt első csapat! Még 2 évem van a szerződésem lejártáig, addig próbálok bizonyítani és szem előtt maradni; mivel már a Primavera keretbe tartozom, így megvan az esélyem erre. Remélem, sikerül odakerülnöm, és egy újabb nagy álmom válhat majd valóra!
- És végül: stabil hely a Milan első csapatának kezdőtizenegyében, vagy EB-győzelem a magyar korosztályos válogatottal? (Tudom, gonosz kérdés.)
- Nyilván fontos számomra a válogatott. De ha a Milan első csapatában tudok stabil játékos lenni, akkor más siker is jöhet, nem “csak” egy utánpótlás Eb-győzelem. Az elsőt választanám tehát, és aztán jöhet minden, szép sorjában!
Archives for posts with tag: primavera
Már nagyon korán bedobták a mély vízbe – sőt, végig szinte csak ott ‘úsztatták’, de Novothny Soma kiállta a próbát. Évek óta idősebbek ellen játszik, ám ez az eredményességi mutatóin cseppet sem rontott. Az őszi szezonban a felnőtt NB II-ben szerepelt, és a fél szezon alatt szerzett 9 góljával a bajnokság végén 10. lett a góllövőlistán – pedig a többieknek kétszer annyi meccsük volt, hogy betaláljanak.
Ám ő nem maradt, télen új kihívás várta, fél évre kölcsönvette őt a Napoli.
A veszprémi fiatalemberrel beszélgetünk most, kezdetekről, az olaszországi edzőközpontról és sok minden másról.
- Mesélj egy kicsit a veszprémi bázisról, amely ugyan a nyilvánosság előtt ritkán kerül szóba, mégis olyan játékosok kerültek ki innen, mint – szigorúan betűrendben – Lang Ádám, Meiczinger Bence vagy épp te. Mi a titok?
- Nagyon szerettem már kiskorom óta az edzésekre járni, sok tornán vettünk részt. Aki igényelte annak volt lehetősége egyéni képzésekre, a tréningek végén gyakran kint maradtunk a pályán játszani, kapura lőni. Mindig jó hangulatúak voltak a tréningek. Titok viszont szerintem nincs, mindössze szakmailag felkészült edzők és tehetséges gyerekek kellenek hozzá, hogy a veszprémi nevelőmunka újabb eredményeket hozzon.
- Nagyon gyakran idősebb korosztályban játszottál. Mennyire volt nehéz beilleszkedni és megszokni a játék ritmusát?
- Minden korosztályváltásnál voltak eleinte problémák, a teljesítményemmel kellett bizonyítanom, hogy ott a helyem – de ez így a normális. Szerencsére minden esetben sikerült és miután eredményes voltam, könnyebben fogadott be a csapat. Természetesen sokan köszönhetek annak, hogy a veszprémi klubnál mindenkinek lehetősége van az idősebbek között pályára lépni, így már nagyon hamar belekóstolhattam az U19-es vagy épp a felnőtt foci légkörébe.
- Mit tartasz saját legnagyobb erényeidnek, amikről úgy gondolod, hogy átlag felettiek?
- Jó fizikumom van, ha nálam van a labda, ahhoz nehezen fér hozzá az ellenfél. Érzem a kaput.
- Térjünk át Olaszországra, közelebbről a Napolira. Vannak-e jelentős körülmények az itthoni és a kinti edzésmódszerek, hozzáállás, vagy bármi ilyesmi tekintetében?
- Az öltözői hülyéskedés ugyanúgy megvan, mint itthon, tehát a jó hangulat nem hiányzik – ám abban a pillanatban, amint a pályára lépünk, ennek vége. Már a bemelegítő cicázás is kőkemény harc. Mivel a csapat mellett többen dolgoznak, így nincs egy pillanat megállás sem, mert amíg az egyik gyakorlatot végezzük, a pálya másik felén épül a következő állomás. Intenzívebbek tehát az edzések és szinte nincs semmilyen üresjárat.
Az edzőközpontban 3 füves pálya található. Itt csak a Primavera és az első csapat készül. Természetesen az olasz bajnokikon használt labdával edzünk, minden felszerelést kapunk. Az edzésekre autóval visznek a hotelből, ahol lakom. Valamint azt emelném még ki, hogy minden mennyire precízen meg van szervezve, elő van készítve. Fontos apróság még, hogy a mérkőzések előtt közös ebéd van, a távoli meccsekre egy nappal előbb elutazunk.
- Mesélj egy kicsit a Primavera bajnokságról!
- A Primavera bajnokság a közvetlen utánpótlást jelenti. A mérkőzések irama nagyon kemény, 20 évesek a legidősebbek, 17 a legfiatalabbak. Minden első- és másodosztályú klub ebben a bajnokságban indítja azt a csapatát, amelyikből kikerülhetnek a felnőtt csapat későbbi – 1-2 éven belüli – játékosai. Külön megtiszteltetés számomra, hogy a 9-es mezt kaptam, ami egyben hatalmas felelősség is, hiszen ezzel a számmal a hátadon egy pillanatra sem lankadhatsz és folyamatosan gólokkal kell bizonyítanod.
- Annak idején hogyan került szóba a neved a nápolyiaknál? Mikor hívtad fel magadra a figyelmüket?
- Ez a történet akkor derült ki, amikor már hónapok óta itt voltam. Két évvel korábban, a magyar-szlovák korosztályos eb-selejtezőn egy szlovák fiút figyelt a Napoli szakembere, majd meglátott engem, a teljesítményemmel meggyőzhettem, mert és attól kezdve figyelemmel kísérte a pályafutásomat (válogatott és bajnoki meccseket egyaránt). Ezután döntöttek úgy, hogy fél évre leigazolnak.
- És most hogy látod az esélyeidet a maradásra? Véleményed szerint a Napoli élni fog opciós jogával?
- Egyelőre nem tudunk konkrétumot, de minden jel arra mutat, hogy a Napoli szeretné, hogy maradjak.